Indul a verseny!
A hétvége különleges lesz sokunk számára, igaz más-más okból. Bár a legtöbben húsvéti lázban égnek, takarítanak, főznek, sütnek, mi már szinte elfelejtettük a pirostojás ízét, és nem igazán vagyunk képesek átvenni az ünnepi hangulatot.
Engem személy szerint egy másik esemény hoz lázba, ugyanis szombaton kezdődik a 2008-as postagalamb versenyszezon.Itt érintve vagyok, ugyanis több mint tíz éve tenyésztek postagalambokat és veszek részt gyorsasági versenyeken.Ezentúl hetente- három hónapon keresztül- minden héten máshová visszük madarainkat; Magyarországon kezdve, Ausztián át egészen Németországig. Ott reggel korán elengedik őket, mi tenyésztők pedig otthon lessük az eget( persze nem nagybögőnek) és türelmetlenül várjuk hogy hazaérkezzenek. Fantasztikus az a hűség, elhivatottság és erőfeszítés amelyet ezek a csöpnyi teremtmények tanúsítanak. Bárhova visszük is őket, mindig arra törekszenek, hogy minél rövidebb úton hazatérjenek fészkükbe, párjukhoz esetleg kisgalambjaikhoz. Olyannyira kötődnek szülőhelyükhöz, hogy mindig vissza akarnak térni oda. Sokszor képesek egész nap röpülni és megtenni 850-900 km-t, átszelni Németországot, Ausztriát, Magyarországot és estére hazaérni. Hullafáradtan huppannak le ilyenkor a tetőre, sokszor szinte előrebuknak a kimerültségtől. Mégis látszódik rajtuk az elégedettdég, amit a hazaérkezés öröme jelent számukra. Gyönyörű pillanatok ezek egy tenyésztő számára, főként ha madara elsőként érkezik haza, legyőzve ezzel 4500-5000 galambot. Ilyenkor tudom, munkám nem volt hiábavaló, mert-bár sokan nem is gondolják-rengeteget kell dolgozni azért, hogy egy minőségi postagalambot kitenyésszünk, felneveljünk és versenyekre felkészítsük. Edzetni kell őket, hiszen valódi sportolókról van szó. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy kétévente galambolimpiát rendeznek, ahol a világ országainak galambválogatottjait állítják ki.Szombaton tehát a múltévi munkánk első vizsgája lesz. Már nagyon várom, és büszke leszek , amikor első madaram a tetőn landol.

Varázslatos ezeregy

Alig telt el hat hét amióta az AMISZ ( Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet) blogot indított(www.amisz.blogspot.com), és máris sikerült átlépni az általam nagyon szépnek tartott ezres látogatottságot. Az ötlet, miszerint a fiatalokat a legkönnyebben az internet segítségével hozhatjuk közelebb a szervezethez jónak bizonyult. Őszintén megvallva, nem is számítottam ekkora sikerre, bár köztudottan optimista vagyok.De mégis összejött, és ennek mindenképp örülnünk kell, illetve természetesen tovább kell fejlesztenünk ezt az információs csatornát. Ugyanis létfontosságúnak tartom a kapcsolatot minél több fiatallal, a világ bármely pontján is legyenek azok. Erre pedig a legmegfelelőbb és legkézenfekvőbb megoldás a világháló. Nagyon meglepődtem, amikor azt vizsgáltam honnan követik az AMISZ tevékenységét, ugyanis az aradi és magyarországi látogatókon kívül felkeresték blogunkat az USA-ból, Franciaországból, Németországból, Hollandiából de még Dániából is. Sokakat érdekel tehát az aradi magyarok élete és mindaz, amit a fiatalok tesznek, szerveznek itt a határon. Ilyenkor eszembe jut az általunk annyira használatos szórvány kifejezés, illetve, hogy sokszor annyira nehéz helyzetben vagyunk... De mit mondhatnak ők: a nagyvilágban-szerteszét szóródott magyarok? Vajon ők is szorvány? Vagy csak magányos magyarok, akiket ellep az idegen tengerek hulláma? De ez nem is annyira fontos. A lényeg az, hogy a mieink: magyarok. Akik valamiért kötődnek Aradhoz. Lehet itt laktak a szüleik, esetleg ők is egy keveset, vagy csak egyszerűen jártak nálunk látogatóban és egy kicsit visszavágynak hozzánk. Esetleg a magyar szóhoz kötődnek, a vendégszeretethez, az egymásra való odafigyeléshez, a cinkos összenézésekhez- amikor azt gondoljuk nekünk van igazunk, meg amúgy is , mi voltunk itt elöbb- és nálunk ezt megtalálják. Bárhogy is legyen, örömet tudunk szerezni és szolgálatot tenni látogatóinknak, . akik jelen esetben legalább ezeregy különböző élettörténetet képviselnek, ugyanakkor egy nagy közös képet, a közös sorsot alkotják.

Szombat után

Sokat töprengtem, érdemes-e hozzászólni a szombati rangsoroláshoz. Egyrészről azt gondoltam, teljesen fölösleges hiszen megszületett egy eredmény, és mindenkinek ehhez kell tartania magát. Azt pedig, hogy ez jó vagy rossz, nem az én tisztem eldönteni. Természetesen van elképzelésem, hogy miért történt így, de ez magánvélemény marad. Másrészről viszont többen megjegyezték , hogy savanyú a szőlő ugye.Hát lehet, hogy savanyú, de a jó idő mindenképp megfogja érlelni.
Bár, második körben nem sikerült megismételni elöző heti eredményeinket, azért véleményem szerint most is sikerült jól szerepelni. Nem kívánom a többiek eredményét elemezni, tegye ezt meg mindenki saját maga, csak a sajátomat értékelem.Tény, hogy a fiatal hármasból én lettem az utolsó, de ez várható volt, hiszen sem betöltött pozicióm sem pedig korom nem jelentett előnyt a többiekkel szemben, én ugyanis nem vagyok állandó kapcsolatban a területi szervezetekkel, a választmány tagjaival. Viszont teljes mértékben élvezem a fiatalok támogatását. Ez meg is látszott a szavazatszámlálásnál. Előzetesen 20 támogató szavazatra számítottam, amelyet meg is kaptam. A helyszínen nem tudtam egy plusz szavazatot sem begyüjteni, ami arra enged következtetni, hogy mindenki jól megtanult leckével jött otthonról. De ezzel nincs is semmi gond, ugyanis nemcsak a tanácsosok fő feladata a lobbi, hanem az azt megelőző időszakban is nagy szerepet kap. Most is szövetségeseket kellett találni, ez egyeseknek jobban sikerült , másoknak gyengébben, voltak akik támogatásukról biztosítottak és voltak akik igértek, de hamisnak bizonyultak. Sokat tanultam ebböl a történetből, és azt hiszem ez hasznomra fog válni. Mindenképpen emelt fővel kerültem ki a rangsorolásból. Nincs szégyelnivalóm, mint ahogy veszítenivalóm sem volt. Egy szavazattal kikapni a megyei tanács alelnökétől,megítélésem szerint semmiképpen sem kivetni való dolog. Ezért a szombati eredményt pozitívnak könyvelem el. Igaz nem sikerült biztosan befutó helyre kerülnöm , de ez csak nagyon kevés szavazaton múlott.
Köszönöm annak a húsz embernek, akik kiálltak mellettem, szavazatukkal- és nemcsak- támogattak, illetve hogy nem adták be derekukat, amikor csábították őket. Köszönöm nektek, és arra kérlek, hogy haladjunk együtt azon az úton, amelyen elindultunk, amely nem más , mint a magyar közösség érdekvédelme.

20 szavazatot ért !

Tisztelt Választmány!

Megtisztelőnek tartom a lehetőséget, hogy elsőként állhatok önök elé a nyolc tanácsos jelölt közül. Elsőnek lenni talán mindíg a legnehezebb, ugyanakkor A betűs lévén elsőnek kellett bemennem érettségizni, majd államvizsgázni is. Ma is egyfajta vizsga elött állunk mindannyian, csak ma nem az iskolapadban tanultakról, hanem jövőbeli elképzeléseinkről, terveinkről kell beszélnünk. A mai megmérettetés tehát nem a múltat, hanem a jövőt helyezi előtérbe. Azt a jövőt, amely ma itt és most kezdődik el, és amelynek mi, Arad megyei magyarok, a mai rangsorolás eredményétől függetlenül, részesei leszünk.
Az önkormányzati munka nagy kihívásokat tartogat azok számára, akik megyénk magyarságának érdekeit fogják képviselni a tanácsban. Ez lesz az első teljes mandátum, amelyet Uniós tagországként kezdünk meg. Nagyon fontosnak tartom, hogy az önkormányzatokban is érezhetővé tegyük az európai szellemiséget. Szükség van egy szemléletváltásra, hogy az önkormányzatok átalakuljanak szolgáltatókká, és ne elavult állami gépezetként működjenek. Olyan önkormányzatokká kell alakítanunk, ahol az ember van a középpontban, és minden erőnkkel, tudásunkkal gondjai orvoslására kell összpontosítanunk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elöbb nem hiába használtam többesszámot. Ez semmiképpen sem akart királyi többes lenni, hanem azt szerettem volna érzékeltetni, hogy kiemelt fontosságot tulajdonítok a csapatmunkának. Akik ismernek, tudják rólam: jó csapatjátékos vagyok. Ezt AMISZ-os tevékenységem is bizonyítja. Csak együtt, mindannyiunk összefogásával leszünk képesek eredményesek lenni. Az önkormányzatokba szakembereket kell küldenünk: közgazdászt, jogászt, mérnököt, ugyanis a különböző szakbizottságokban csak így tudunk megfelelőképpen dolgozni. Mindannyian nem jelentkezhetünk a kulturális szakbizottságba. Pénzügyi szakemberként úgy gondolom, hatékonyan tudom képviselni közösségünket. Célként tűztem magam elé, hogy egyforma mértékben képviseljem a megye különböző részein élő magyarságát, megyénk ugyanis nemcsak Arad városából áll.
Amennyiben tanácsosi mandátumot nyerek, a törvényadta lehetőségekkel élve, a következő irányvonalak mentén szeretnék tevékenykedni:
-Oktatás:az összes költségvetési forrást megragadva, támogatnunk kell a magyar oktatási intézményeket, ugyanis csak így leszünk képesek minőségi oktatást nyújtani
- Gazdaság és mezőgazdaság:önkormányzati képviselőként kötelességemnek fogom érezni, hogy minden segítséget megadjak a magyar vállalkozóknak. Jobb együttműködésre van szükség, amelyet megfelelő információáramlassal tehetünk lehetővé az ünkormányzat és a gazdasági egységek között. Nagyon fontos az együttműködés a mezőgzdasági vonalon tevékenykedő társulatokkal és civil szervezetekkel is.
- Kultúra: meg kell teremtenünk annak faltételeit, hogy a magyar közösség számarányának megfelelően támogatáshoz jusson a megyei költségvetésből. Mi ugyanis itthon vagyunk itt és jogunk van ápolni kulturális értékeinket. Az önkormányzatnak megfelelő partnerviszony kialakítására kell törekednie civil szervezeteinkkel. Igy elérhetővé válik a tulajdonképpeni kultúrális autonómia.
- Szociálpolitika és egészségügy: feladatunknak tekintem a megfelelő szociális és egészségügyi háló kiépítését. Tájékoztatnunk kell a rászoruló személyeket a törvényadta lehetőségekről. Idősgondozó otthonokat kell létrehoznunk, ahol egyedülmaradt, rászoruló időseket megfelelőképpen lehessen ápolni, gondozni. Fontos feladat az egészségügyi intézmények fejlesztése is. Az egyházakkal együtt kell működni, támogatni őket és közösen elkészíteni egy szociális térképet.
- Ifjúság: ez az a terület, amelyről oldalakon keresztül írhatnám elképzeléseinket. Létfontosságúnak tartom egy megyei magyar ifjúsági stratégia kidolgozását, egy ifjúsági tájékoztató és szolgáltató iroda beindítását, ahol a fiatalok válaszokat kaphassanak bárminemü kérdéseikre.Minél nagyobb számú ifjúsági projektet kell támogatni. Kiemelt fontossággal bír a megye legnagyobb ifjúsági szervezete az AMISZ folyamatos támogatása.
- Infrastruktúra: fontos, hogy a magyar érdekeltségű beruházásokat idevonzzuk és támogassuk, ezzel járulva hozzá közösségünk fejlődéséhez.
Azért hogy mindezek megvalósulhassanak, rendszeressé fogom tenni a fogadóórákat, hogy a közösséggel állandó kapcsolatban lehessek és megoldást találhassak gondjaikra. Létfontosságú tehát a kommunikáció.
Kérem, tiszteljenek meg szavazatukkal és érdemben fogom képviselni közösségünket. Végül Kossuth Lajos szavaival szeretnék élni, ugyanis ennek megfelelően képzelem el önkormányzati tevékenységemet- “Szolgái és nem urai vagyunk a nemzetnek”. Ezt mindig szem előtt fogom tartani.

Ezentúl új helyen is

A Nyugati Jelen szerkesztősége megtisztelt azzal, hogy bloghelyet ajánlott fel gondolataim közlésére. Ezentúl ott is olvashatóak lesznek bejegyzéseim. Ettől függetlenül, a jelenlegi blogot is szeretném tovább vinni, mert már nagyon a szivemhez nőtt :) Tehát látogassátok továbbra is. Várlak benneteket.