Meg kell nyugtatnom mindenkit, hogy nem a nyomasztó időjárás következtében neveztem el így a bejegyzésem, hanem kiragadtam Markó Béla nyitóbeszédéből, amely a Magyar Ifjúsági Értekezlet éves küldöttgyülésén, a Kolozs megyei Gyalun hangzott el. Tudom, elég bizarul hangzik, de be kell ismernünk, az egyik legjobb válasz amit ember adhat, bármilyen kérdésre. Főleg, ha az a kérdés a fiatalítás. Hogyan képzelhetné el a Szövetség a jövőt, ha nem venné figyelembe az egyik legnagyobb, ifjúsági szervezeteket tömörítő ernyőszervezet tevékenységét. Ez , hogy mára már válasszá váltunk, nagy eredmény és csak ifjúsági, közösségi szinten végzett munkánknak köszönhetjük. Annak a munkának, amelyet mindannyian saját megyénkben, közösségünkben végzünk; mert az Erdélyi magyar közösséget sok kicsi alkotja, amelyek igen különbözőek egymástól. Teljesen más elvek alapján működnek nálunk a dolgok, mások a körülmények, lehetőségek és adottságok is, mint mondjuk a Székelyföldön. Mi nem igazán jövünk lázba az autonómia gondolatától. Nekünk mások a prioritásaink. Itt közösséget kell építeni, az összes formában és rendelkezésünkre álló eszközzel. Lehetőséget kell biztosítanunk a magyar fiataloknak, hogy együtt legyenek, beszélgessenek, szórakozzanak, tervezzenek. Ugyanis jövőt csak együtt, csapatban érdemes terveznünk.
2008-03-05
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
9 megjegyzés:
"Mi nem igazán jövünk lázba az autonómia gondolatától. Nekünk mások a prioritásaink."
Pedig ez nagy baj. Amíg nem lesz suemélyi autonómiája a romániai magyarságnak, addig kizárólag az éppen kormányon, helyhatóságon csücsülők kénye kedve szerint lesz hozzáférésünk közpénzhez, ők fogják megszabni eszközeinket és lehetőségeinket, pillanatnyi érdekeik szerint. Az autonómia kell legyen a mindenünneni kisebbség nulladik számú prioritása. Ezt a tiroliak, a skótok, az írek, a baszkok, a svájci négy nemzet(iség), de a belgiumi flamandok, valonok és németek is tudják.
"Itt közösséget kell építeni, az összes formában és rendelkezésünkre álló eszközzel."
Ezeket az autonómia szaporítaná!
"Lehetőséget kell biztosítanunk a magyar fiataloknak, hogy együtt legyenek, beszélgessenek, szórakozzanak, tervezzenek."
Ezt diákkoromban is tudtuk és tettük, pedig akkor diktatúra volt. (1974-79)
"Ugyanis jövőt csak együtt, csapatban érdemes terveznünk."
Csak együtt, KÖZÖSSÉGBEN érdemes terveznünk. A közösség sokkal több, mint a csapat. Van csapat, amelyikre a lelátón senki sem kíváncsi. A lelátót kell megtöltenie a csapatnak, fiatalokkal és idősekkel, nőkkel és férfiakkal, különben hiába megy ki a pályára.
Úgy érzem, egy kis félreértés történt. Ami nem hoz igazán lázba, engem személy szerint, az a székelyföldi autonómia. Nekünk a saját gondjainkkal kell törödnünk és saját harcunkat kell megvÍvnunk, regionális fejlődésünkért.Itt kell kulturális autonómiát kiharcolni. Ebből adodóan mások a prioritásaink is, mint a székelyföldnek.Ők nem igazán szembesülnek a vegyes házasságok kérdésével,illetve ahogy nálunk sok esetben, a nagyszülőknek nem kell románul beszélni az unokákkal...nem kell azon munkálkodniuk, hogy megmentsenek egy-egy magyar osztályt a megszűnéstől.És még lehetne sorolni.
Kedves Laci,
Először is, a félreértések elkerülése végett, országos szinten beszélek. Sok fele jártam 1996 óta, amióta a „pályán” vagyok. Sok emberrel beszélgettem, találkoztam, beszélgettem.
A „Miért?”- számunkra nem kérdés, a MIÉRT maga a válasz. És az is volt. Akkor 1996 és 2001 között, amikor még más szervezetekben tevékenykedtünk, de a közösségért akartunk munkálkodni és nem avval foglalkozni, hogy hogyan buktassuk meg a „rendszert”, hogy hogyan uszítsuk egymásnak sajátjainkat. És akarva akaratlanul, mint a felnövés, elindult egy hosszú folyamat, bolyongás, útkeresés, mígnem 2002-ben megtelt a pohár, és a többi ifjúsági szervezetekből kiléptek azok, akik felismerték, hogy csakis és megismétlem, csakis kis lepésekkel lehet tenni valami fontosat és hasznosat egymásért, településünkért, és nem fejjel menni a falnak. Mert nem mindegy volt számunkra hogy érdekképviselet vagy érdek-kép- viselet. 2002. március 9-én megalakult a -„miért… miért nem teszünk valamit már végre kérdésre” a válasz: MIÉRT, Magyar Ifjúsági Értekezlet. És máris figyeltek minket a bekövesedett mamutok, mint az átkosban, mit csinálnak, mit szervezkednek, ki volt ott, mit mondott, mit csinált, nyugtattak minket: csináljátok csak mert igen, kellenek a fiatalok, mert mi már kiöregedtünk, kell a friss vér a szervezetbe stb., stb., de amikor ott voltak, jött a szöveg: hát várjatok még egy kicsit, mert még bírjuk. És egy így ment, a városok, a települések rovására, mert ugye a kép-viselők: nem megyek oda, fáradt vagyok (hogy mibe?), mert mesze van, késő van, hosszú a program, minek nekik támogatás, csinálják maguk, nem megyek tanácsülésre, mert rossz idő van, disznót nevelek, mi az a mail? stb., stb., aztán belefáradtunk. Leültünk és beszélgettünk, néha órákon át.
Csak négyévenként kellünk, és ha csak kampány van?
Minek is csináljuk, kinek is?
Megéri?
Hát igen kedves blog olvasó: MEGÉRI. És visszagondolva is megérte. Mert nincs annál nagyobb öröm, ha mosolyt látsz a munkától ráncos arcokon, a megunt „tesszük, vesszük” egymástól, a tanácsos lenéző rondításától, a helyi képviselő képtelenségétől felfogni, hogy a világ változik, új arcok kellenek, új felfogás, új stílus, szakmaiság, kommunikáció. Mert ŐK fontosak nekünk, nem MI nekik. Ezt kéne megérteni és megértetni. És észrevenni azt, hogy mikor „fulladtunk” ki. És ez nem arról szól, hogy kész, vége mindennek, hanem tessék kötelességnek venni a sok éves tapasztalat átadását és az új generáció támogatását, nem pedig megsértődve az előválasztásokon kapott kudarc és kevés szavazat miatt –mert azt csakis saját magának köszönhetik és „munkásságuknak”-, aláás utón útfélen mindenkinek.
2002-től a saját kezünkbe vettük a sorsunk.
2004-től beindult valami. Megértették ott fönt, hogy nélkülünk még a telefon se szol, a plakát nem ragad magától, a szórólap nem jut el a címre, a kampány kiszáradt szövegáradat. Nélkülünk még a tulipán se nő.
2008. Egy új korszak a jég-korszak után. A mamutok lassan a múlt árnyai, de még hallani itt-ott begyepesedett, mohalepett kőkorszaki bálványimádót. Kinyíltak az utak, a szemek és a fülek. Figyeljünk erre. Mert mi vagyunk, és lenni fogunk így vagy úgy, de nem lehet kikerülni a változást, csak józanésszel kezelni, és teret bocsátani a kibontakozáshoz.
Lászlónak
Két egymást követő, egyszerű, félreérthetetlen mondatot értettem volna félre?
A kimondottaknak súlyuk van, a leírtaknak annál nagyobb!
Egyébiránt nem lesz helyi autonómia székelyföldi nélkül, és viszont!
Szabó Mihálynak
"bekövesedett mamutok" írja. De vajon kikre gondolt? Az Arad megyei RMDSZ csúcsvezetésében Kocsik József a maga legfennebb 70 évével, Cziszter Kálmány 62-vel, Király András 58-al, Nagy Gizelle 55-el, Bognár Levente 52-vel, Bölöni György 50-el lennének a bekövesedett mammutok?
"a világ változik, új arcok kellenek, új felfogás, új stílus, szakmaiság, kommunikáció."
Igen. Kellenek az új arcok. De a 3 aradi városi tanácsos mindenikét egyszerre lecserélni nem vallana politikai bölcsességre. A politika tapasztalat nélkül nem művelhető hatékonyan. A politikai felnőttkor 50-nél kezdődik, és a 80-as politikus nem biztos, hogy öreg!
A kommunikáció a politikában nem eszköz. A szavazatszerzésben igen. De az más!
A szakmaiság a tapasztalattal gyarapszik. A könyvízű tudás édeskevés a politikában.
Új felfogás? Mihez? A 17 éve kitalált és máig meg nem valósult nemzeti kataszterhez, a belső választásokhoz, az autonómia kifejtéséhez?
"tessék kötelességnek venni a sok éves tapasztalat átadását és az új generáció támogatását, nem pedig megsértődve az előválasztásokon kapott kudarc és kevés szavazat miatt –mert azt csakis saját magának köszönhetik és „munkásságuknak”"
A tapasztalatátadáshoz vevő is kell. Én fölajánlottam. Az ifjú megyei ügyvezető elnök elküldött melegebb éghajlatra. A megyei alelnök, aki megkérdezhetett volna rámöntötte keserített epéje tartalmát. A kevés szavazat megelőlegezése szerintem korai.
"2008. Egy új korszak a jég-korszak után. A mamutok lassan a múlt árnyai, de még hallani itt-ott begyepesedett, mohalepett kőkorszaki bálványimádót."
A jégkorszak tavaly, az elnöki referendummal kezdődött, addig tartott a lefagyás. Az EP választás nem mutatott olvadási jegyeket.
Ami engem illet, 53 évesen még nem tartom magam árnynak, mamutnak sem, és soha sem voltam bálványimádó, és mohásodni sem kezdtem.
Egyébként a küzdés edz és akár nemesíthet is. De az aknamunka előbb-utóbb megbosszulja magát.
Elnézést!
Cziszter Kálmán, Nagy Gizella
Nagy Istvánnak
"bekövesedett mamutok" megjegyzésemre a beírásom leges legelején megjegyeztem :
” Először is, a félreértések elkerülése végett, országos szinten beszélek”. – nem említettem és nem is fogok senkit sem említeni, mert ha valakivel bajom van azt személyesen négyszemközt intézem.
"a világ változik, új arcok kellenek, új felfogás, új stílus, szakmaiság, kommunikáció."
Igen. Kellenek az új arcok. De a 3 aradi városi tanácsos - ki beszélt róluk?- mindenikét egyszerre lecserélni nem vallana politikai bölcsességre.
A politika tapasztalat nélkül nem művelhető hatékonyan. – Ez igaz, de ha még esélyt sem kapnak, hogyan tanulják meg?
A politikai felnőttkor 50-nél kezdődik, és a 80-as politikus nem biztos, hogy öreg! – de a mai világban elengedhetetlen legalább egy idegen nyelv (nem az orosz) ismerete, számítógép-kezelési ismeretek LEGALÁBB A MINIMUM!!!!!
A kommunikáció a politikában nem eszköz. – Dehogynem kedves Nagy István, mert ha a politikus úr úgy beszél románul, hogy még a magyarok sem értik mit akar, kiröhögteti magát a világ előtt és még a szervezetet is: „cred kő núi probléma rezolvat” stb., stb., stb
A szakmaiság a tapasztalattal gyarapszik. Ez igaz, de ha még esélyt sem kapnak, hogyan tanulják meg?
Új felfogás? Mihez? A 17 éve kitalált és máig meg nem valósult nemzeti kataszterhez, a belső választásokhoz, az autonómia kifejtéséhez? – a bekövesedett mamutjaim miatt….
"tessék kötelességnek venni a sok éves tapasztalat átadását és az új generáció támogatását, nem pedig megsértődve az előválasztásokon kapott kudarc és kevés szavazat miatt –mert azt csakis saját magának köszönhetik és „munkásságuknak”"
A tapasztalatátadáshoz vevő is kell. Én fölajánlottam. Az ifjú megyei ügyvezető elnök elküldött melegebb éghajlatra. A megyei alelnök, aki megkérdezhetett volna rám öntötte keserített epéje tartalmát. A kevés szavazat megelőlegezése szerintem korai. – ez nem az én asztalom, hogy ki kivel van jóban, a szavazatról pedig van valami levegőben, sok helyen…
"2008. Egy új korszak a jég-korszak után. A mamutok lassan a múlt árnyai, de még hallani itt-ott begyepesedett, mohalepett kőkorszaki bálványimádót."
A jégkorszak tavaly, az elnöki referendummal kezdődött, - Gyurcsányt idézve: „El….., nem kicsit nagyon” addig tartott a lefagyás. – Most tavasz jön, kiolvadunk friss mamutokkal
Az EP választás nem mutatott olvadási jegyeket. – Hideg volt…
Ami engem illet, 53 évesen még nem tartom magam árnynak, mamutnak sem, és soha sem voltam bálványimádó, és mohásodni sem kezdtem.
Egyébként a küzdés edz és akár nemesíthet is. – A cél is.
De az aknamunka előbb-utóbb megbosszulja magát. –Ugye ugye…
,"bekövesedett mamutok … országos szinten beszélek”.
Markó Béla, Verestóy Attila, Borbély László, Kelemen Hunor, Márton Árpád, Kelemen Attila??? Utóbbi 60 feletti, Hunor nincs ötven, a többiek ötvenesek. Mammutkövületek? Bárhogy is lenne, eltávolíthatatlanok! Mihály a kongresszuson kire szavazott?
„nem említettem és nem is fogok senkit sem említeni”
Nevek nélkül a politika nem létezik. De az előkampány se. Minősíteni és gyanúsítani persze nevesítés nélkül is lehet, de az hiteltelen.
„De a 3 aradi városi tanácsos - ki beszélt róluk?”
Helyhatósági választások közelednek. Szabó Mihály aradi. Ha nem az aradiakról, akkor kikről írt? A pécskaiakról? A zerindiekről? A nagyiratosiakról?
„A politika tapasztalat nélkül nem művelhető hatékonyan. – Ez igaz, de ha még esélyt sem kapnak, hogyan tanulják meg?”
Nem írtam, hogy a fiatalok ne kapjanak esélyt. Bárki, aki megfelel a választási törvény elvárásainak, az benevezhet. Meg is tették. Jönnek a helyosztók. Hamarosan megtudjuk, hogy kik kerülnek az RMDSZ számára befutónak remélt helyekre.
”a mai világban elengedhetetlen legalább egy idegen nyelv (nem az orosz) ismerete, számítógép-kezelési ismeretek LEGALÁBB A MINIMUM!!!!!”
Ahogy elnézem, már megbocsásson, számítógép-kezelésből jobb vagyok. Eddigi két bejegyzésem is igazolja, de ebből a mondatból is kitetszhet.
Hogy nem minden tanácsos tud bánni a számítógéppel? Így van. De a rangsorolást végzők mindenikéről sem biztos hogy állítható az ilyen jártasság megléte. Pedig ők fognak a jelöltek sorsáról dönteni. Papíron és nem gépen.
Csak a példa kedvéért, tudja, ismerek olyan rádióamatőrt, aki nem ura a Morse-ábécének, pedig az átkosban ez kizáró ok volt a jogosítvány megszerzéséhez.
„A kommunikáció a politikában nem eszköz. – Dehogynem kedves Nagy István, mert ha a politikus úr úgy beszél románul, hogy még a magyarok sem értik mit akar, kiröhögteti magát a világ előtt és még a szervezetet is: „cred kő núi probléma rezolvat” stb., stb., stb”
Elnézést, de a nyelvismeret léte és annak hiánya sem kommunikáció! Csupán a kommunikáció elengedhetetlen eszköze.
„A tapasztalatátadáshoz vevő is kell. Én fölajánlottam. Az ifjú megyei ügyvezető elnök elküldött melegebb éghajlatra. A megyei alelnök, aki megkérdezhetett volna rám öntötte keserített epéje tartalmát. A kevés szavazat megelőlegezése szerintem korai. – ez nem az én asztalom, hogy ki kivel van jóban, a szavazatról pedig van valami levegőben, sok helyen…”
Az idézet normáldőlten írt eleje egy tünetről szól, és a mögötte lévő emberi minőség hiányáról. A levegőben lévő illatmaradékokra pedig nem utazom.
”Gyurcsányt idézve: „El….., nem kicsit nagyon” addig tartott a lefagyás. – Most tavasz jön, kiolvadunk friss mamutokkal”
Egyes klasszikusokat csak módjával érdemes idézni.
”Az EP választás nem mutatott olvadási jegyeket. – Hideg volt…”
Csak hideg? Ki hajtotta a hűtőt?
”a küzdés edz és akár nemesíthet is. – A cél is.”
Aligha. A nemesedésért meg kell szenvedni. A cél ehhez édeskevés.
”De az aknamunka előbb-utóbb megbosszulja magát. – Ugye ugye…”
Úgy tűnik, hogy félreértett.
Egy felmérés a fiatalokról:
ÉS TE HOVA TARTOZOL?
Este tízre otthon leszek: azok a régimódi fiatalok
Részletek itt:
http://lektur.transindex.ro/?cikk=6886
Az Igen, talan igy
Megjegyzés küldése